A Zöld Könyvtár mottójához híven ismét valóban átfogó tudáshoz „kapcsolta” a résztvevőket a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban megrendezett előadáson november 26-án. Az esemény meghívott előadója dr. Veres Balázs biokémikus, a PTE ÁOK docense volt, aki a biohadviselés és bioterrorizmus témájában adott elő.
De mit jelentenek ezek a fogalmak? A biohadviselés olyan típusú háborúskodás, amelyben élő szervezetek (vírusok, baktériumok, egyéb mikroorganizmusok) felhasználásával próbálnak kárt okozni a riváliskonak, míg a bioterrorizmusban ezeket arra használják fel, hogy emberek vagy állatok között betegségeket terjesszenek, ezzel félelmet és káoszt okozva.

Ha a biohadviselésre és a bioterrorizmusra gondolunk, joggal juthat eszünkbe a világháborúk kora, ám a téma ma is aktuális. Veres Balázs előadásában a múlttól napjainkig mutatta be a tényeket: biohadviselés és bioterrorizmus mindig is volt, van és lesz is. Csak éppen más formában. Tájékozódni a témában pedig igenis fontos, hiszen ezek váltak a következő legnagyobb fenyegetéssé a világ számára, amit 2022-ben már az Interpol is hangsúlyozott.
Az 1970-es években még kutatók által fejlesztett biológiai fegyverekkel tették el láb alól a nemkívánatos személyeket, gondoljunk például Georgi Markov meggyilkolására. A "bolgár esernyő" néven elhíresült gyilkosság során a bolgár disszidens írót 1978-ban egy ismeretlen támadó megszúrta egy esernyővel, ami egy kis kapszulát lőtt ki a testébe, amitől később meghalt. Feltehetőleg egy, a KGB által fejlesztett speciális eszközzel egy természetben megtalálható, halálos anyagot, ricint juttattak a szólásszabadságát kihasználó újságíró szervezetébe.

A technológiai fejlődés azonban új kihívásokat és veszélyeket hozott. Az MI alapú rendszerek, köztük a ChatGPT is, egy átlagembernek könnyű szerrel válhat szárnysegédjévé egy ilyen projektben, hisz olyan információkhoz enged hozzáférést, amivel kikerülhetjük a biokémikusi diplomát. Veres Balázs szavaival élve: Már a konyhában vagy garázsban is fejleszthetünk biológiai fegyvert. Vegyük például a pécsi mérgezési kísérletet, amit egy férjétől besokalló asszony tervezett. A hölgy a már említett ricinnel próbálta megmérgezni férjét, amit ricinusmagból vont ki, a kísérlet azonban szerencsére nem sikerült.
Az előadó kitért arra is, mennyire nincsen felkészülve a világ biztonsági szempontból egy terrorista, vagy egy állam által előidézett biotámadásra, nemhogy a támadás megelőzésére. Az informatív előadás jó hangulatban zajlott, és a végén érkező számos kérdés is jól mutatta, hogy a tájékozottság ma már létkérdés, a tudás pedig a legjobb védelem.

Pécsi Tudományegyetem | Kancellária | Informatikai Igazgatóság | Portál csoport - 2021.